Hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg "Szigeti veszedelem" című művében. 1508 körül született a horvátországi Zrinben, horvát főnemesi család sarjaként. 1526-ban, a mohácsi csata után, I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törökök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná nevezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt.
1556-ig tartó bánsága idején állandó küzdelmet folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál. 1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya , valamint 1563 és 1566 között dunántúli főkapitány volt. 1566.08.06-án II. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat.
A 600 főre csökkent várőrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt 300 fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben.
II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. 1552-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként. 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett.
1572-ben koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon.
1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeités tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612-ben halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.
Teljes nevén: Reichensteini Müller Ferenc József báró. A bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz került bányamérnöknek, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett, majd bányatanácsos volt Erdélyben.
1788-ban II. József az összes erdélyi bányák vezetőjévé nevezte ki, 1798-tól pedig Bécsben az erdélyi főbányahivatal igazgatójaként dolgozott 20 éven át. 1778-ban Tirolban ő fedezte fel a turmalin nevű drágakövet, 1783-ban Erdélyben pedig a tellur-aranyércet. Az opál egy nemét, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban.
1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát.
A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.
Rimaszombatban született. A Riedl Lujza néven született primadonna anyja és apja is vándorszínész volt. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszot Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével.
Férje 1871-es halála után Blaha Lujza még kétszer kötött házasságot, először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a pesti német színháznak, játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához.
Utolsó nagy sikerét a Nagymama című operettben aratta 1908-ban, 1910-ben végleg visszavonult a színjátszástól. 1893-ban villát vásárolt Balatonfüreden, ahol 1916-ig igen sok időt töltött; az épület a mai napig áll a róla elnevezett utcában.
Budapesten született. Szent-Györgyi Albert 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el.
Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat.
1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat. Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét. Corvin-láncot és Kossuth-díjat is átvehetett.
1928. szeptember 21. Budapest - 2001. január 18. Budapest 1948. - Belvárosi Színház 1949. - Ifjúsági Színház 1950-1958 - Nemzeti Színház 1951 - - Színház- és Filmművészeti Főiskola 1958-1963.
József Attila Színház 1963 -tól haláláig, 38 éven keresztül a Nemzeti Színház tagja Felesége: Gombos Katalin színművésznő(1929 - ) Öccse: Sinkó László színművész (1940- ).
Gyermekei: Sinkovits Vitai András (1951- ) színművész Sinkovits Marianne (1954 - ) színművész