1415 éve

Nagy Szent Gergely ünnepeA tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi alapja. Járványok idején ma is az ő közbenjárásáért fohászkodnak. Az 540-604. között élt római katolikus egyházatyát, Szent Gergelyt 590-ben választották Róma püspökévé.

Ő volt az első szerzetes a pápai trónon. Uralkodása alatt arra törekedett, hogy Rómának az V-VI. századi háborúk és a népvándorlás okozta hanyatlását csökkentse, hogy a város gazdasági életét javítsa és az egyházi birtokokon a gazdálkodást újjászervezze. 592-593-ban diplomáciai úton sikerült Rómát megóvnia a longobárdok támadásától. Felvette a máig használatos "servus servorum Dei" (Isten szolgáinak szolgája) címet. Liber regulac pastoralis -a évszázadokig a nyugati egyház lelkipásztori gyakorlatának mértékéül szolgált.

Egy személyben őt tartják az utolsó ókori, illetve az első középkori pápának. Gergelyjárásnak is nevezik ezt a napot. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

562 éve

V. (Utószülött) László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányátHunyadi László a törökverő Hunyadi János fia volt. V. László főtanácsadója a vele rokonságban álló Cillei Ulrik volt, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot.

A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le.

Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Számos művészi alkotás őrzi Hunyadi László emlékét (Erkel Ferenc operája, Benczúr Gyula festménye, Arany János balladája).

435 éve

Moszkvában 53 éves korában meghalt IV. (Rettegett) Iván1553-tól Moszkva nagyhercege, majd 1547. 01. 16-tól minden oroszok cárja volt. Fia, a gyengeelméjű I. Fjodor Ivanovics lett az új cár, aki helyett Borisz Godunov vette át a kormányzást. IV. Iván kormányzását brutális kegyetlenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegettnek". Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította.

Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Külpolitikájában kiterjesztette uralmát a Kaszpi-tengerig, és megindult Oroszország szibériai terjeszkedése is. A kezdeti sikerek után a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háborúban (1558-1583.) súlyos vereséget szenvedett. IV. Ivánnak le kellett mondania összes hódításáról a Baltikumon, Oroszország gazdasága szétzilálódott.

167 éve

Megjelent a rabszolgaság ellenes regény, a "Tamás bátya kunyhója". Hamarosan bestseller lettHarriet Beecher Stowe amerikai írónő regényének teljes címe: "Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban". Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet.

Nemcsak a rabszolgatartás túlkapásairól szól a regény, hanem a rabszolgatartó déli államok önzéséről és az északi államok közömbösségéről is. A mű a személyükben jogtalan néger rabszolgák tipikus sorsát ábrázolja, akiket - tekintet nélkül a családi kötődésekre - eladhatnak.

Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" című szociográfiai művét.

143 éve

Alexander Graham Bell lefolytatta a legelső telefonbeszélgetést. Ezt mondta: Mr. Watson, jöjjön ide!A világ első telefonbeszélgetésére Bostonban került sor, amikor Bell az egyik szomszédos szobában ülő munkatársát hívta, pontosan ezt mondta neki: "Mr. Watson, come here, I want you!" (Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!"

118 éve

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére a jótékonysági akcióiról híres Andrew CarnegieA skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett a vasútcég igazgatója.

1862-ben megalapította a Keystone Hídépítő Társaságot, később a vasiparra és a síngyártásra koncentrált, majd hamarosan egy hatalmas acélművet is épített Pittsburgh mellett. Neki köszönhető, hogy az USA a világ első számú acélipari nagyhatalma lett. Sikere fő titka az volt, hogy mindig remek szakemberekkel vette körül magát, és megbecsülte munkatársait. 65 évesen 400 millió dollárért eladta acélvállalatát, és nekiállt elosztogatni felhalmozott vagyonát.

10 év alatt 350 millió dollárt fordított jótékonykodásra, főleg könyvtárakat és egyetemeket támogatott, valamint templomoknak ajándékozott orgonákat.