460 éve

Franciaország döntő veresége után II. Henrik francia király aláírta a cateau-cambrésis-i békétA békeegyezmény véget vetett az 1557. 06. 07. óta tartó spanyol-francia háborúnak. II. Fülöp spanyol király Franciaország elleni hadjáratával itáliai hegemóniáját akarta megerősíteni. Annak ellenére, hogy felesége, I. (Katolikus) Mária angol királynő nem volt hajlandó belépni a háborúba, Spanyolországnak végül sikerült győzelmet aratnia.

A cateau-cambrésis-i békével a franciák végleg lemondtak Itáliát illető igényeikről, de megtartották az angoloktól 1558. 01. 06-án visszafoglalt Calais-t.

78 éve

61 éves korában meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudósAz elfogadott történetírás szerint ejlövéssel öngyilkosságot követett el, mert felelősnek érezte magát azért, amiért nem tudta megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban. Tettével figyelmeztetni és felrázni akarta a magyar és nemzetközi közvéleményt. Más elképzelések szerint meggyilkolták.

1897. és 1901. között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905. és 1910. között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt.

1918. őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919. elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919. májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919. őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920. áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett.

Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921. márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanusított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy.

1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938. májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939. 02. 16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget.

A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939. őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.

A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940. decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941. márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban.

Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését.

72 éve

Meghalt Henry Ford, a Ford autógyár alapítójaHenry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag sikertelen üzleti vállalkozásokat könyvelhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában kidolgozta a sorozatgyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegtermelésre. Első két autóépítő vállalkozása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsokára egyre több befektetőt talált.

Autóit először főleg külsős cégekkel gyártatta, eleinte a későbbi rivális Dodge-fivérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a vagyona, de őt nem a pénz, csak a munka érdekelte.

Magánemberként Ford gyakran adott hangott antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor például óceánjárót bérelt, hogy Európában személyes közbenjárásával békítse ki a harcoló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szolgálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mereven ragaszkodott a megszokott dolgokhoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fejlődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henry vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagyapja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal menedzsernek köszönhetően.

A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, vagyona nagy része a Ford Alapítvány tulajdonába került.

70 éve

Washingtonban aláírták a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) alapdokumentumátA NATO Nyugat-Európa és Észak-Amerika 12 államát tömöríti, mint biztonsági szövetség. A nemzetközi jogi alap az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelye, amely elismeri a szerződő feleknek az egyéni és a kollektív önvédelemhez való jogát.

A NATO az egyetértés és egyenlőség elvén alapuló államközi szervezet. Nem tart fenn saját haderőt: békeidőben a haderő legnagyobb része a nemzeti parancsnokságok fennhatósága alatt áll.