A csúcs a 4478 méter magasan van. Edward Whymper, Lord Francis Douglas, Michel Croz, Douglas Robert Hadow és Charles Hudson két svájci hegyivezető segítségével indultak a svájci-olasz határon lévő Matterhorn megmászására. A résztvevők közül négyen a leereszkedésnél halálos balesetet szenvedtek, így csak Whymper és a két hegyivezető tért vissza épségben.
Whymper, a hegy megszállottja, 1863 őszéig tizenegy alkalommal kísérelte meg a csúcs elérését. 1964-ben Carrelel együtt kétszer is megpróbálkoznak az olasz oldalon, sikertelenül.
1965 nyarán Carrel elfoglaltságára hivatkozva nem kísérte el Whympert ezért ő Croz, Almer és Biener hegyivezetők kíséretében próbálkozott újra.
Ekkor érkezett a hír Carrel önállóan - az olasz oldalról - próbálkozik a csúcs elérésével. Megkezdődött a nagy versenyfutás.
Whymper a hír hallatára Zermattba - a Matterhornhoz legközelebb eső falu a svájci oldalon - sietett, és még aznap egy erős csapatot szervezet, lord Francis Douglas, Hudson, Hardow, Michel Croz, és két svájci hegyivezető, a két Taugwalder - apa és fia - lettek a tagjai. A feladat az volt, hogy előbb érjék el a csúcsot Carrol, aki jóval előbb indult.
Erőltetett tempóban július 14.-én estére 3600 méteren voltak és itt töltötték az éjszakát. Másnap hajnalban indultak tovább és délre 4200 méter magasan jártak, néhány óra múlva elérték az északi majd a déli csúcsot és megállapították, hogy ők az elsők akik ide feljutottak.
A Matterhorn alakjából adódóan a hegy megmászása után ugyanazon az útvonalon - mivel ez a legkönnyebb- kell lemászni is. Aki csak egyszer is próbálkozott valamire felmászni, tudja a lefelé mászás nehezebb. Ehhez adódik hozzá a fáradság.
Whymperék megfeledkeztek erről: egy nehezebb szakasznál Hardow megcsúszott és a kötéllel ami a biztosítást szolgálta volna magával rántotta Croz-t, Hudsont, és Douglast.
Így vált a dicsőséges nap egyben gyászos emléké is.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába.
Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra.
A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette.
A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották.
http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/
A parkolóóra meghatározott összeg bedobása után parkolójegyet ad ki, amely meghatározott idejű parkolása jogosítja fel az autóst.
A találmány Carlton Cole Magee nevéhez fűződik, aki a belvárosi parkolási gondokat oldotta meg ezzel; problémát jelentett ugyanis, hogy a belvárosban dolgozók össze-vissza parkoltak, és nem hagytak helyet a vásárlóknak és látogatóknak.
Az első parkolóórát Oklahoma Cityben üzleti negyedében állították fel 1935. július 16-án, más források szerint 19-én.
1918. február 22. - 1940. július 15. Magasságát utoljára 1940. június 27-én mérték, ekkor 2,74 méter magas volt, tömegét 199 kilogrammnak mérték. Növekedését - mely egészen élete végéig tartott -, az agyalapi mirigyében található tumor okozta.
Lufthansa légitársaság Boeing 747-230B típusú Lufthansa D-ABYP lajstromjelű gépe volt az első óriásgép, amely polgári repülés során Magyarországra érkezett.
A budapesti légikikötő méreteinél fogva még az ennél nagyobb teherszállító gépek fogadására is alkalmas, hiszen a 3707 méter hosszú 2-es futópálya a világ legnagyobb tehergépeit is biztonsággal tudja fogadni.