988 éve

Vadászat közben meghalt Imre herceg, I. (Szent) István fia1031. 09. 02.
Az ország trónörökös nélkül maradt. A herceg 1007 körül született.

637 éve

Meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki nagy győzelmet aratott a törökök felett 1382. 09. 10.
Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet.

Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit.

Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket.

1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet.

Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott.

353 éve

London városát teljesen elpusztította a szeptember 2-án kitört tűzvész1666. 09. 05.
A londoni nagy tűzvészben ("Great Fire of London") a Towertől a Temple-ig, a Temzétől Smithfieldig porrá égett a város.

121 éve

Erzsébet (Sissi) oszták császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján merénylet áldozatául esett1898. 09. 10.
Séta közben Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta. A németek népszerű "Sissi" hercegnője a Wittelsbach-családból származó Miksa bajor herceg második leánya volt. Erzsébet hercegnő 1854-ben ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. Szépségével és kedvességével nagy népszerűségnek örvendett.

A családot ért tragédiák - többek között fiának, Rudolf hercegnek az öngyilkossága - súlyos depressziót okoztak nála, amelyet hosszabb európai utazásokkal próbált enyhíteni. Nehezen viselte a szigorú bécsi udvari etikettet, ezért többnyire Korfun az Achilleion kastélyban, vagy Magyarországon, Gödöllőn tartózkodott.

100 éve

Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét. Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett1919. 09. 10.
A szövetségesek elismerték Ausztriát mint független államot. Jelentős területeket vesztett az egykor soknemzetiségű állam: Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott Jugoszlávia. Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot.

El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia állami önállóságát. A Saint-Germain-i békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét - éppúgy, mint Németországban -, és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték.

92 éve

Megszületett Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó1927. 09. 02.
Csík Tibor 1946-ban nyert először országos bajnokságot pehelysúlyban, majd harmatsúlyban is első lett. Az 1948. évi londoni olimpián 5 győztes mérkőzés után a harmatsúly olimpiai bajnoka lett. 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon harmatsúlyban győzött. 1946-49 között háromszor szerepelt a válogatott csapatban.

1956-ban külföldre távozott, s viszontagságos körülmények között tengette az életét.

74 éve

Véget ért a II. világháború. A japán küldöttség aláírta az amerikaiak előtt a kapitulációs okmányt1945. 09. 02.
A Missouri amerikai hadihajó fedélzetén történt az aláírás. A háború befejezésének előzményei: 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima, illetve Nagaszaki japán városokra. Főként ennek hatására a japán vezetés -miután 1945. augusztus 14-én bejelentette, hogy elfogadja az európai háború lezárását követően Potsdamban összeült értekezlet Nyilatkozatát.

A kapitulációról szóló okmányt az amerikai Missouri hadihajó fedélzetén írták alá a felek. Ezzel a szövetségesek győzelmével véget ért az 50 milliós emberáldozatot követelő II. világháború.1951. szeptember 8-án 48 állam békeszerződést kötött Japánnal San Franciscóban. (Valójában különbékét kötöttek, amelyet aláírt az Egyesült Államok, Nagy - Britannia és Franciaország, de nem írta alá például a Szovjetunió, Kína, India. Ezzel a békekötés is részévé vált a hidegháborús felek szembenállásának.)

A szerződés elismerte Japán teljes szuverenitását, ugyanakkor Japán lemondott néhány vitatott területről (Tajvan, Kuril-szigetek, Dél-Szahalin) és elismerte Korea függetlenségét.

22 éve

Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya, Nobel-békedíjas apáca, misszionárius ünnepe.1997. 09. 05.
Születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul:Agnesa/Antigona Gongea Boiagi. A mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, aki a szegények között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

A Nobel -békedíjat 1979-ben kapta a szegények, a nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. Először 1986-ban, majd 1989-ben járt Magyarországon, és akkor részt vett rendjének budapesti házalapításán. Közösségének 4 nővére telepedett le hazánkban. 1995 októberben jelent meg életrajzi műve, Az egyszerű út címmel. 1996. október 1-jén Bill Clinton amerikai elnök az Amerikai Egyesült Államok díszpolgárává fogadta. Betegsége miatt 1997-ben visszavonult, 1997.09.05-én elhunyt.

1999. július 26-án Kalkuttában elkezdődött boldoggá avatásának folyamata, 2003.10.18-án avatta boldoggá II. János Pál pápa, 2016 szeptember 4-én Ferenc pápa avatta szentté.