595 éve

Krakkóban megszületett I. Ulászló magyar király, aki a fenyegető török veszély elhárítására törekedett1424. 10. 31.
III. Ulászló néven lengyel király is volt. II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermeke, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta.

Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta.

Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának.

Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével.

A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni.

548 éve

Hunyadi Mátyás elzálogosította Sopron városát1471. 10. 31.
Hunyadi Mátyás elzálogosította Sopron városát 10 400 aranyforintért III. Frigyes német-római császárnak.

502 éve

Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzétette 95 tézisét, amellyel kezdetét vette a reformáció.1517. 10. 31.
Tézisei a búcsúcédulákkal való visszaélések, és a katolikus egyház elvilágiasodása ellen szóltak. Luther (született: 1483.11.10.), az Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt.

Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette, III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget.

230 éve

Benjamin Franklin egy barátjának a következő szavakat írta: Semmi sem biztos a világon, csak a halál és az adó 1881789. 11. 13.
 
Benjamin Franklin egy barátjának a következő szavakat írta: Semmi sem biztos a világon, csak a halál és az adó.

247 éve

Lengyelország felosztása után 16 szepesi községet csatoltak vissza Magyarországhoz1772. 11. 06.
1412-ben Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak a 16 szepesi községet.

175 éve

A magyar nyelv napja, az államnyelvvé nyilvánítás emlékére1844. 11. 13.
1844. november 13-án törvény által államnyelvi szintre emelték a magyar nyelvet.

A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el azt az országgyűlési határozatot, amelynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította.

98 éve

IV. Károly magyar királyt megfosztották uralkodói jogaitól, a Habsburg-házat pedig az örökösödés jogától 1921. 11. 06.
 IV Károly magyar király I. Károly néven osztrák császár és cseh király is volt. A magyar Nemzetgyűlés azután fosztotta meg uralkodói jogaitól, miután újabb restaurációs kísérletett tett. 1921.10.20-án Károly, hogy a magyar trónt visszaszerezze, ismét Budapestre indult.

Az úgynevezett budaörsi csata után a magyar kormány fogságába került. Átadták az antantnak, akik száműzetésbe Madeira szigetére szállították.

35 éve

Testőrségének két szikh katonája lelőtte a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit1984. 10. 31.
 Új-Delhiben történt a merénylet. Az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru lányaként és közeli munkatársaként a kabinetben tájékoztatásügyi miniszter, valamint az Indiai Nemzeti Kongresszus tagja, illetve 1959-től elnöke volt.

Lál Bahádur Sásztri miniszterelnök halála után, 1966.01.24-én választották először India miniszterelnök-asszonyává. 1964-ben elhunyt apja mérséklő politikáját kívánta folytatni, szocialista koncepciót képviselt a gazdaságpolitikai kérdésekben. 1975.06.12-én az 1971-es választási visszaélések miatt Uttar Pradesh állam bírósága semmisnek nyilvánította Indira Gandhi parlamenti mandátumát. A miniszterelnöknő fellebbezett a Legfelső Bírósághoz. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett, letartóztatta az ellenzéki politikusokat és bevezette a sajtócenzúrát. Augusztus 6-án a parlament elutasította az Indira Gandhi ellen emelt vádakat, és megszavazta a kormány által beterjesztett alkotmánymódosítást.

November 7-én a Legfelső Bíróság felmentette a választási csalás vádja alól. A gazdasági tervezés és a szociális reform területén radikális politikát folytatott, feltűnést keltett például a családtervezés eszközeként általa bevezetett kényszersterilizálás. 1977 márciusában megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Az új miniszterelnök, Morádzsi Deszái bejelentette a visszatérést a jogállamisághoz. 1980.01.14-én ismét Indira Gandhi került hatalomra, és februárban a 22 szövetségi állam közül kilencben feloszlatta a parlamentet.

A merénylet után fia, a politikában járatlan Radzsiv Gandhi lett az ország új miniszterelnöke. A hinduk és szikhek közötti zavargásokban több mint 1100 ember vesztette életét. A lakosság védelmére a szikhek lakta városnegyedekbe kivezényelték a katonaságot, és kijárási tilalmat rendeltek el.