Advent első vasárnapjaA keresztény kultúrkörben Advent első vasárnapja a karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnap. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjáhozlegközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az advent szó jelentése "eljövetel", az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása.

A görögkatolikusoknál a hatodik vasárnaptól tartják az adventi időszakot.

Az adventi koszorú nem nagyon régi szokás, 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette először, egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük vasárnapokra 4 nagyobb gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában négy gyertyával díszített, a gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden vasárnapon eggyel többet.

A gyertyák a katolikus szimbolika szerint egy-egy fogadalomra és ezzel összefüggésben személyre/közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)

242 éve

Megszületett Madame Recamier, akiről a "rökamié" ülőbútort elnevezték1777. 12. 04.
Eredeti nevén Jean Francoise Julie, Recamier bankár felesége. A hölgy 1794-ben szalont nyitott, amely hamarosan a párizsi társadalmi élet egyik központja lett, és így meglehetősen nagy politikai befolyásra tett szert. Bár Napóleon megszorító intézkedései nem tettek jót a vállalkozásnak, a szalont mégis a végsőkig fenntartotta.

82 éve

Balatonszárszón meghalt József Attila költő 1937. 12. 03.
Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, születénapján ünnepeljük a költészet napját. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Attila hun vezérről, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt. 3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába.

A Szegeden élő Juhász Gyulával, ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. ?Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam? – írta később önéletrajzában. Országos ismertséget Nem, nem soha! című versével szerzett. Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta. Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt.

Nem volt szerencsés a szerelemben, választottja jómódú családból származott, a lány szülei tiltották őket egymástól. Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot. 1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténésznőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett.

A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához. 1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte. 1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került. December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett. Mivel az előző rendszerben a proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban. Alig tudhattunk meg például valamit szerelmi életéről, pedig József Attila nem csak a "Döntsd a tőkét, ne siránkozz!" lánglelkű költője volt, de hús-vér férfi is. Egyik szerelmét, Vágó Mártát például egyszer betegséget színlelve a lakására csalta, ahol aztán valósággal lerohanta a gyógyszerrel felszerelkezve érkezett lányt, szegény alig tudta megőrizni tőle ártatlanságát.

Szántó Juditban sem csak kommunista meggyőződése vonzotta, hanem az asszony telt keblei, sőt nem kevés számítás is. Judit férje ugyanis éppen József Attila legnagyobb vetélytársa, Hidas Antal - azaz Szántó Gyula - volt, jó érzés lehetett tehát éppen azt az asszonyt elcsábítania, aki ellenlábasa gyermekének volt az anyja. Mindent megtett, hogy lepipálja elődjét, ahhoz nem fért kétség, hogy ő jobb költő, mint Hidas, Judit azonban nem érte be ennyivel, s férfiként is olyan teljesítményt várt el a beteges, gyönge egészségű József Attilától, mint a bivalyerős Hidas Antaltól. Szegény költő e tekintetben már nem nagyon állta a versenyt, szexuális zavarait egy neves pszichoanalitikussal kezeltette, aki azonban idővel feladta a küzdelmet, és azzal a jótanáccsal fejezte be a kezelést; Nem tudok segíteni magán Attila, vegye ezt úgy, mint egy természeti csapást". Életében megjelent kötetei * Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922). * Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924). * Nincsen apám, se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed – (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927). * Döntsd a tőkét ne siránkozz 1931: benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931). * Külvárosi éj (1932): benne: Külvárosi éj, * Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934) (1934): benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934). * Nagyon fáj 1936: A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936). Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen?) (1937), (Karóval jöttél?) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat?) (1937). Prózai művei Curriculum vitae – József Attila önéletrajza [2] Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) [3] Kritikai művei Tanulmányok és cikkek (1923-1930. Szövegek) Műfordítói tevékenysége P. Bezruè, J. Wolker, V. V. Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon?

52 éve

Az orvostudomány történetében először hajtottak végre emberen sikeres szívátültetést1967. 12. 03.
A fokvárosi Groot-Schur kórházban az 55 éves szívbeteg Louis Washkansky-ba Christian Barnard professzor vezetésével beültették egy halálos balesetet szenvedett 25 éves nő szívét. A műtét sikerült, a páciens 18 napig maradt életben.

27 éve

Elküldték az első sms-t1992. 12. 03.
Az első SMS-t, "Boldog karácsonyt" szöveggel 1992. december 3-án a Vodafone hálózatából küldte az angliai Neil Papworth. Az első SMS-t nem is mobiltelefonról, hanem számítógépről küldték. Az SMS viszonylag lassan terjedt el a szolgáltatók között, mivel ki kellett dolgozni a fizetési rendszert, kezdetben ezért az SMS ingyenes volt az előfizetők számára.

Az sms-t 1985-ben közösen fejlesztették ki német és francia mérnökök. A "rövid üzenet szolgáltatás" megalkotója Friedhelm Hillebrand, Bernard Ghillebaert és Oculy Silaban voltak, ők döntöttek a 160 karakteres méretről is. Friedhelm Hillebrand kommunikációs szakember érdekes vizsgálatot végzett: véletlenszerűen gépelt le mondatokat, majd megszámolta az azokban lévő karaktereket: 160 karakternél egyik sem volt hosszabb.

Megvizsgálta a levelezőlapokat is, melyek átlagos karakterszáma 150 volt. Ezen eredmények alapján sikerült meggyőznie a Global System for Mobile Communications (GSM) munkatársait, hogy a fontos közlésekhez elég 160 karakter is.