1019 éve

I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták1001. 01. 01.
Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor. I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, 969., Esztergom? 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály az első magyar király.

A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik, megszervezte meg a magyar keresztény egyházat.

Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

320 éve

Újév napja1700. 01. 01.
 A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak. Közismert szokás volt, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el.

E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz, például közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni állatot befogadni. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek.

Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol.

320 éve

Oroszországban I. (Nagy) Péter cár bevezettette a Julián-naptárat, amely a bizánci időszámítást váltotta fel1700. 01. 01.
 A bizánci eredetű időszámítás szerint i.e.5509.09.01-jétől, a világ teremtésétől számolták az éveket. I. (Nagy) Péter, hogy Európához felzárkóztassa Oroszországot a napév szerinti időszámításon alapuló, Gaius Iulius Caesar nevéhez fűződő Julián-naptár alkalmazását rendelte el.

A Julián-naptárat 1582-ben XIII. Gergely pápa újította meg (Gergely-naptár), majd 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban viszont a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig.

171 éve

Windisch-Gratz seregével egészen Buda közeléig tört előre, megkezdődött a főváros kiürítése1849. 01. 01.
A magyar főváros menthetetlen helyzetbe került, ekkor megkezdődött a főváros kiürítése, amely január 5-ig sikeresen befejeződött. A kormány és az országgyűlés Debrecenbe települt.

144 éve

Windisch-Gratz seregével egészen Buda közeléig tört előre, megkezdődött a főváros kiürítéseAz Osztrák-Magyar Monarchiában bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter)

144 éve

Az Osztrák-Magyar Monarchiában bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter)1876. 01. 01.
Ferenc József osztrák császár és magyar király 1874.04.17-én szentesítette az egységes mértékrendszer bevezetéséről szóló törvénycikket.

119 éve

Létrejött Ausztrália1901. 01. 01.
Victoria, New South Wales, Queensland, South Australia, Western Australia és az Északi Terület gyarmatok egy nemzetben, Ausztráliában egyesültek.

93 éve

A pengő lett a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon 1927. 01. 01.
A pengő a Wekerle Sándor pénzügyminiszter által bevezetett, a dualizmus kora óta létező koronát váltotta fel. Az újításra azért volt szükség, mert az első világháborút követő gazdasági hanyatlás miatt az addig stabilnak számító korona rohamosan értéktelenedni kezdett. Meg lehetett volna állítani a pénzromlást a magyar gazdaság helyreállításával, de ez nehéz volt, annak tükrében, hogy az ország területének kétharmadát elcsatolták, ezekről a területekről pedig mintegy félmillió magyar menekült érkezett.

Haditermelésről béketermelésre átállni, élelmiszer- és nehézipar helyett a könnyűipart fejleszteni - mindehhez rengeteg pénz kellett volna, de az országban se magyar, se külföldi tőke nem volt jelen. 1920-tól megindult az úgynevezett bankóprés, vagyis az állami kiadásokat bankjegykiadásokkal oldották meg, ez azonban óhatatlanul inflációhoz vezetett. A gazdaság konszolidálása végül, tíz évnyi kemény munkával, Bethlen István kormányzása alatt jöhetett létre.

A korábbi Teleki-kormány próbálkozásai kudarcba fulladtak, aztán 1921-ben Bethlen pénzügyminisztere, Kállay Tibor szándékosan szabadjára engedte az inflációt. Vagyis újra bankjegykibocsájtással fedezték az állami hiányt, ugyanakkor jelentős és olcsó hitelekhez juttatták az iparvállalatokat. Ebből az üzemek finanszírozni tudták az új gépek és nyersanyagok vásárlását, az ipari termelés pedig gyorsan nőtt, mivel az inflációs politika mellett Kállay behozatali tilalmat is elrendelt a legtöbb külföldi (főként osztrák és cseh) iparcikkre. A konszolidációs politika terhei javarészt a bérből és fizetésből élőket sújtották, ugyanis a tanárok, tisztviselők, munkások bére az inflációnál kisebb mértékben növekedett, így életszínvonaluk egyre romlott.

A változás persze elégedetlenkedést szült, rendszeresek voltak a sztrájkok, az infláció felgyorsulása már gátolta a gazdasági fejl?dést, így lépni kellett. 1924-ben olasz és angol támogatással Magyarország 307 millió aranykoronás kölcsönt kapott 20 évre, ennek köszönhetően végre megállt a fedezet nélküli bankjegykibocsátás és a hitelezés. 1924. május 24-én megalakult a független és kizárólagos bankjegykibocsátási joggal rendelkező Magyar Nemzeti Bank. Az infláció megállt, 1927 első napján pedig - szinte pusztán csak formalitásból - megjelent a pengő.

52 éve

A béke világnapja1968. 01. 01.
A BÉKE Világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és mindennel az egész világon

20 éve

A Szent Koronát ünnepélyesen átszállították a Nemzeti Múzeumból Parlamentbe2000. 01. 01.
A Magyar Millenniumi év kezdetének alkalmából került át a Szent Korona a múzeumból az Országházba. 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.