114 éve

Párizsban meghalt Pierre Curie francia Nobel-díjas fizikus, akit egy lovaskocsi gázolt el1906. 04 19.
1881-ben a piezoelektromosságot, 1898-ban feleségével, Marie Curie-vel a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket fedezte fel.

101 éve

Megalakult a Rongyos Gárda1919. 04. 18.
 Az önszerveződő fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt, de más területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára.

Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16. közötti soproni népszavazás megtartásához. Azt, hogy Sopront ma a Hűség Városának nevezhetjük, elsősorban nekik köszönhetjük. Döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6-án Munkácsot ért támadás visszaverésében.

A gyengén felfegyverzett "rongyosok" a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával verték vissza a Kárpátalján állomásozó csehszlovák haderő támadását. A Gárda tagjai közül (bosnyákok és magyarok) sokan küzdöttek 1944 körül Lengyelországban az úgynevezett Honi Hadsereg oldalán a német nácik ellen.

100 éve

Megkezdődött a hetedik újkori Nyári Olimpia Atwerpenben1920. 04. 20.
 Miután 1916-ban Berlinben az I. világháború miatt elmaradt a hatodik újkori Olimpia, a sorozat 1920-ban Atwerpenben folytatódott.
A rendezést még 1912-ben Budapestnek ítélte a NOB, de a háborúban vesztes oldalon álló Magyarország helyett végül Belgium rendezhette a játékokat.

A vesztes központi hatalmak országainak sportolói nem is vehettek részt ezen az Olimpián, de így is 29 nemzet 2543 férfi és 64 női sportolója 21 sportágban 152 aranyéremért küzdött. Furcsa módon épp ezen a kirekesztő, nem túl békés Olimpián jelent meg először az ötkarikás olimpiai zászló, itt röptettek először békegalambokat, és itt tettek először olimpiai esküt a résztvevő sportolók. Az antwerpeni, rendezés tekintetében kudarcnak ítélhető Olimpia főhőse a finn csodafutó, Paavo Nurmi lett három aranyéremmel.

Rajta kívül az olasz Nadi Nadio vívónak jártak csodájára, aki az újkori olimpiák történetében elsőként gyűjtött össze egy játék alatt öt aranyérmet: kettőt egyéniben, hármat csapatban.

65 éve

A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított1955. 04. 20.
 A minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét. 1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett.

1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950. nyarán vezetője lett.

Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumá nak, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955. 04. 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését.

Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlása mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956. 10. 23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta.

Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt.

Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt.

38 éve

Ópusztaszeren felavatták a Nemzeti Történeti Emlékparkot, ahol a Feszty körkép látható1982. 04. 18.
 A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum és skanzen. A legismertebb kiállított mű Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című körképe. További nagyméretű körképek fotói, 22 magyar történelmi személyiséget megszemélyesítő viaszbáb, néprajzi kiállítás, erdészeti és vízügyi kiállítás, valamint egy nomád park is látható, ahol lovasbemutatókat is szoktak tartani.