1094 éve

A Sankt Gallen-i kaland926. 05. 02.
A magyar csapatok Sankt Gallenbe, Dél-Németország legnagyobb bencés monostorába mentek, hogy visszaszerezzék a tőlük korábban elrabolt kincseket. Ezt követően az Atlanti-óceánig nyomultak. Az események központi figurája Heribald barát, aki nem menekült el a magyarok jövetelének hírére, hanem bevárta őket.

A kalandozók megkímélték az életét és együtt mulatozhatott velük. Az ő leírásából tudhatunk meg többet a magyarok akkori szokásairól. Néhány történetíró ezeket az utazásokat nevezi a "magyarok kalandozásainak"

501 éve

Meghalt Leonardo Da Vinci, festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós1519. 05. 02.
67 éves korában halt meg, született: 1452.04.15. Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg.

Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára.

400 éve

Megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja1620. 05. 03.
Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában.

1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét.

Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről.

1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni.

Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

124 éve

Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit"1896. 05. 03.
 
A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. 

A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet.

69 éve

Budapestről kitelepítették a nemeseket, földbirtokosokat. Házaikat a párt munkatársai kapták meg1951. 05. 21.
Belügyminisztérium közleménye szerint Budapestről kitelepítették a nemkívánatos elemeket. A nemesek mellett kitelepítették az azelőtti korszak nevesebb tisztségviselőit, szembetűnően lelkes híveit és azok családjait.

A mintegy 923 kitelepített család lakásait a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg.

65 éve

Aláírták a Varsói Szerződést1955. 05. 14.
Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió Varsóban aláírja a Varsói Szerződést, amely a barátságról együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény. A közvetlen előzménye, hogy NSZK belép a NATO-ba.

Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoznak a kelet-európai országokban. Az egyezmény inkább politikai eszköz volt, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme.