A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje. Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból.
Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté. A hagyomány szerint ha Erzsébet napkor esik, akkor nem kell félni a kemény fagyoktól, lágy tél lesz, valamint karácsony napján is ugyanilyen idő lesz. Ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.
Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázták az országgyűlés által királlyá választott Mátyás főherceget. A koronázási szertartáskor a drapérián először szerepeltek a piros-fehér-zöld színek. 1557-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermekeként. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni.
Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke.
1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben királlyá koronázták. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben.
A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg 1619-ben, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el.
A nemzetközi férfinapot (november 19.) először 1999-ben tartották meg Trinidad és Tobagóban, az ENSZ támogatásával. Az esemény ezt követően nagy elismertséget kapott a férfiaktól világszerte, például az Amerikai Egyesült Államokból, Európából, Afrikából, Ázsiából és a Karibi térségből. Magyarországon 2009-től szerveznek a nemzetközi férfinaphoz köthető rendezvényeket.
A nemzetközi férfinap célja, hogy a fiúk és férfiak egészségére hívja fel a figyelmet és hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget. Ez egy olyan alkalom is, mely elítél minden a férfiak ellen szóló diszkriminációt és hangsúlyozza az elért eredményeiket a férfiak hozzájárulását a közösség, a család, a házasság és a gyerekekkel való törődésben, valamint elismeri a közösségben betöltött nélkülözhetetlen szerepüket.
A WTO-t, azaz a Toalett Világszervezet kezdeményezésére 2001 óta november 19. a WC világnapja. A szervezet 53 ország 151 toalett és higiéniai szervezetet tömöríti, és ezzel a nappal a jobb higiénia fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. Becsléseik szerint ugyan 1600 óta léteznek vízöblítéses WC-k, de világszerte 2,5 milliárd ember nem tud megfelelő toalettet használni. Évente 200 millió tonna begyűjtés és szennyvízkezelés nélkül maradó humán hulladék keletkezik, amely szennyezi a környezetet és milliókat tesz ki a betegségeknek.
A Toalett Világszervezetet Sim Jae Duck ázsia vállalkozó alapította, aki Nemzetközi Toalett Csúcstalálkozókat is rendezett már kutatóknak és más szakembereknek, ahol a toalettel összefüggő kérdéseket vitatták meg. Sim olyannyira fontosnak tartja ezt a kérdést, hogy Dél-Koreában egy WC formájú házat is építtetett magának közel 2 millió dollárért. Miközben a világ egyik felén a vízöblítéses WC hiánya okoz problémákat, a fejlettebb országokban már a víztakarékosság a kérdés. Errefelé azt kellene megoldani, hogy ne az ivóvízkészleteket pazaroljuk a toalett öblítésére.
11. 19.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten FÜSTMENTES NAPpá nyilvánították. A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak.
Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes "Smokeout Day" elnevezést.
Születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi. A mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, aki a szegények között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.
A Nobel -békedíjat 1979-ben kapta a szegények, a nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. Először 1986-ban, majd 1989-ben járt Magyarországon, és akkor részt vett rendjének budapesti házalapításán. Közösségének 4 nővére telepedett le hazánkban. 1995 októberben jelent meg életrajzi műve, Az egyszerű út címmel. 1996. október 1-jén Bill Clinton amerikai elnök az Amerikai Egyesült Államok díszpolgárává fogadta. Betegsége miatt 1997-ben visszavonult, 1997.09.05-én elhunyt.
1999. július 26-án Kalkuttában elkezdődött boldoggá avatásának folyamata, 2003.10.18-án avatta boldoggá II. János Pál pápa, 2016 szeptember 4-én Ferenc pápa avatta szentté.