Erdélyi Magyar Tudományegyetem
április 2.
Az elso európai egyetemek létrejöttétol
a 12-16. századokban az erdélyi magyarság
ezrei tanultak külföldön, élo szellemi
kapcsolatot teremtve a tudományok legjobbjaival. Az
erdélyi magyar értelmiség a 16. századtól
már hazai felsooktatási intézményekben
gyarapíthatta tudását. Báthory
István erdélyi fejedelem 1581-ben Kolozsvárott
létesítette az elso erdélyi egyetemet.
Példáját követve Bethlen Gábor
fejedelem 1622-ben Gyulafehérvárott alapította
meg a Collegium Academicum-ot. A 18. századtól
a jezsuita és piarista rendek irányításával
folyt egyetemi szintu oktatás Kolozsvárott.
Az 1848-as forradalom idején felmerült az erdélyi
egyetemi oktatás korszerusítésének
gondolata is, ennek megvalósítását
azonban a szabadságharc leverése meghiúsította.
Ezt követoen az erdélyi tudományos élet
legjelentosebb intézménye, az Erdélyi
Múzeum Egyesület 1857-tol muködött.
Az újabb idokben az erdélyi társadalom
egyetemes tudományok iránti fogadókészségét
ismerte el a magyar országgyulés, amikor báró
Eötvös József kultuszminiszter véleménye
alapján - aki a budapesti egyetem mellett egy vidéki
állami egyetem létrehozására Kolozsvárt
látta a legalkalmasabbnak - és Trefort Ágoston
vallás- és oktatásügyi miniszter
eloterjesztésére 1872 szeptemberében
Kolozsvárott alapították meg az elso
vidéki tudományegyetemet, amely késobb
az I. világháború végéig
mint Ferenc József Tudományegyetem muködött.
1919-ben a románság telepedett be a kolozsvári
magyar egyetemre, és ezzel megkezdodött a magyar
anyanyelvi oktatás elsorvasztása. 1940-ben a
Bécsi Döntés-t követoen gróf
Teleki Pál támogatásával rövid
idore újra megindulhatott a magyar nyelvu egyetemi
oktatás Erdélyben, sot a II. világháborút
követo 1945-ös béketárgyalások
után - amikor a román hatalom nemzetközi
nyomásra engedményeket volt kénytelen
felmutatni a kisebbségbe szorított magyarság
számára - Mihály király rendeletével
1948-ban megnyitotta kapuit az önálló magyar
Bolyai Tudományegyetem. Azonban a Ceausescu vezette
kommunista hatalom megszilárdulásával
a magyarságot is asszimilálni törekvo román
nemzetiségi politika újra erore kapott. 1958-ban
döntést hoztak a Kolozsvárott muködo
két egyetem, a magyar Bolyai és a román
Babes egyetemek egyesítésére. Az így
létrehozott közös Babes-Bolyai Tudományegyetemen
a magyarság jogai a mai napig sincsenek pontosan meghatározva,
noha ott ma már közel 3500 magyar hallgató
részesül anyanyelvi oktatásban mintegy
300 tanár vezetésével. Az önálló
magyar karok létrehozása iránti törekvésük
azonban minduntalan merev elutasításba ütközik,
a magyar egyetemi közösség kiszolgáltatott
helyzetben van. Ez méginkább elmondható
a Marosvásárhelyen muködo Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóságáról
a román többségu egyetemi vezetés
ellenállása miatt. Tisztán magyar nyelvu
oktatás csak a katolikus és protestáns
teológiákon, illetve a Nagyváradon muködo
Partiumi Katolikus Egyetemen folyik.
A várakozásokkal ellentétben a magyar
közösség legfontosabb követeléseként
hangoztatott önálló magyar egyetem létrehozása
az 1989-es rendszerváltás után sem következett
be, igazolva az elmúlt nyolcvanegynéhány
év román kormányzati politikájának
a mintegy két milliós erdélyi magyarság
asszimilációjára való törekvését,
amelynek legerosebb ellenfelét az erdélyi magyar
felsooktatás visszaállításában
vélik. A politikai irányváltás
Erdélyben is meghozta a fokozott tanulási kedvet
és jelenleg a román egyetemi oktatásban
már hozzávetoleg 15 ezer magyar hallgató
vesz részt, de még harmadrészük
sem folytathat anyanyelvu tanulmányokat. Az érdeklodés
fokozódásával és a nemzetközi
arányokat figyelembe véve az erdélyi
magyar lakosság akár három önálló
anyanyelvi egyetemre is igényt tarthatna.
A felmérések eredményei szerint a román
közvélemény a demokratikus változások
ellenére is mereven elutasítja az önálló
magyar egyetem gondolatát, így mint lehetséges
alternatíva merült fel egy alapítványi
magyar egyetem létrehozása. Kedvezo helyzetet
teremtett, hogy ennek az elgondolásnak a finanszirozására
a Magyar Köztársaság kormánya 2000-ben
2 milliárd forint költségvetési
támogatást hagyott jóvá, amelyet
a Határon Túli Magyarok Hivatala útján
biztosít egy önálló erdélyi
magyar egyetem létrehozására és
fenntartására. Ennek a hazai támogatásnak
az érvényesítésére alakult
meg a Sapientia Alapítvány 2000. elején,
és vette kezdetét az Erdélyi Magyar Tudományegyetem
(EMTE) megszervezése. A magánegyetem létrehozásának
merész gondolata példanélküli, kockázatos
vállalkozás, de az alapítók bíznak
a román politika kedvezo alakulásában
és az egész magyar közösség
támogatásában.
Az új egyetem jelentoségét Tonk Sándor
a Sapientia Alapítvány Kuratóriumá-nak
elnöke a nyugati magyarsághoz intézett
felhívásában következoképen
fogalmazta meg 2000. májusában:
"Nem szorul magyarázatra az a tény, hogy
tudásközpontú világunkban a tudás,
így az egyetem, az egyetemeken folyó tudományos
munka, az oktatás a legfontosabb nemzetpolitikai stratégiai
feladatok közé tartozik. Nem csak az erdélyi
magyarságot szolgálja az, ha sikerül olyan
magyar egyetemi oktatást, illetve olyan tudományos
környezetet teremteni, amelyben idehaza és a külvilágban
is versenyképes fiatalok nevelkednek. Jó szakemberek,
akik azonban az egyetemrol hozzák magukkal a tudás
mellett a magyarságukhoz való ragaszkodásukat.
A Sapientia Aalapítvány az alapítók
és az eddigi támogató szándéka
szerint korszeru, versenyképes és nem utolsó
sorban fiatal, mobilis oktatókkal muködo magyar
universitas képét rajzolta meg a maga számára.
Ezen nagy és nemes, az egész magyar közösséget
szolgáló tervünk megvalósításához
kérem, a Kuratóriumunk nevében szakmai,
tudásbeli és anyagi támogatásukat."
(A http://www.hhrf.org/sapientia/
netlapon található közlemények alapján
összeállította Csorba Imre)
|