Drogéria az Aranyméhkashoz

március 15.

Ha a századfordulón élt dáma napjainkban betérne a boltba, bízvást otthon érezné magát Neruda Nándor 1872-ben a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 7. szám alatt gyógyfûszer- és illatszer-nagykereskedést, azaz drogériát nyitott. Tizenhét évvel késõbb üzletét az újonnan felépített vasáruházba, a Hatvani utca 9. szám alá költöztette át. Ebben a belvárosi házban, ugyanebben az üzlethelyiségben napjainkban is drogéria mûködik.
A Hatvani, illetve késõbb Kossuth Lajos utcát ugyanis átszámozták; a fõvárosban szokásos módon a jobb oldalra kerültek a páratlan, a bal oldalra a páros számok. Így lett a 9-es számból 10-es.
Ha a századforduló idején élt egykori dáma napjainkban betérne a boltba, bízvást otthon érezné magát a ma már mûemléknek nyilvánított nemes vonalú polcok és pultok között. Bizonyára gyönyörködne a most is az üzlet közepén álló míves kályhában. Bármilyen hihetetlen, a két világháborút, a többszöri politikai kurzus- és rendszerváltást, a több mint száz évet szinte nyomtalanul élte túl az üzlet. Napjainkban a kályhával szemközti falon egy réztábla hirdeti: "Drogéria az Aranyméhkashoz, alapította 1872-ben Neruda Nándor cs. és kir. udvari szállító, kereskedelmi fõtanácsos. A gyógynövény exportot bevezette fia, ifj. Neruda Nándor, m. kir. kormányfõtanácsos, perui konzul. A céget tovább vitte fia, dr. Neruda Nándor okleveles gyógyszerész." Az emléktáblát az alapító Ottawában élõ unokája (Panek Ödön) állította 1995-ben.
A Neruda-féle drogéria az 1800-as években nemcsak napjaink háztartási és illatszerboltjainak feladatát látta el, hanem gyógynövényüzletként is üzemelt. Vaskos árjegyzéke 150 oldalt is kitett, oldalanként 500 árucikket tartalmazott. Mindez nagy forgalmat biztosított a divatos és elõkelõ boltnak. Nagy üzletnek bizonyult a gyógynövények teljes szortimentben való árusítása. Nerudának a Telepy utcában gyógynövény-feldolgozó laboratóriuma is volt, ahol korszerû gépekkel szárították, keverték a szarkalábvirágot, a fagyöngyöt, a borsmentalevelet, a zsurlót, a macskagyökeret és még számtalan gyógynövényt. A század elsõ évtizedeiben egyre divatosabb lett a minden bajra enyhülést kínáló gyógynövények, füvek használata.
Késõbb a gyógyszer-készgyártmányok iránt növekedett meg az érdeklõdés, s a konkurencia egyre több saját készítésû kozmetikumot kínált. Ekkoriban már az alapító fia vezette az üzletet, aki az új helyzetben nem bizonyult elég rugalmasnak, s eladta a boltot a harmincas évek legsikeresebb szakmai vállalkozásának, a Molnár és Moser cégnek, amely csak nevében õrizte az alapítók nevét. A tulajdonos, Bartha István gyógyszerész nagy energiával látott birodalma fejlesztéséhez, s minden szakmába vágó üzletet igyekezett felvásárolni. Exportját tovább növelte, francia kozmetikumokat importált, sot licenceladásra és -vételre is hajlandó volt. A második világháború után Bartha István birodalma összeomlott, de a Kossuth Lajos utcai üzlet továbbra is drogériaként hirdette magát, s más boltokkal ellentétben itt még az ötvenes-hatvanas években is mindig lehetett valami különleges, minõségi kozmetikumot vásárolni. Egykori bolti alkalmazottak visszaemlékezéseikben elmondták, hogy voltak idõszakok, amikor szinte testükkel védték a bolt neoreneszánsz stílusú, faragott berendezését. 1984-ben nem lehetett tovább halogatni a bolt felújítását. Be kellett szerelni a korszerû fûtést, de díszként meghagyták az angol Heating örökégõ kályhát. A korszerû fûtés bevezetésével a pincében tágas raktárhelyiséget nyertek, s így az üzlet mögött felszabadult egykori raktár helyén a napi cikkek eladására önkiszolgáló részleget alakítottak ki. A felújítás során eltûntek a szocreál stílusú neon falikarok, helyettük egyedi lámpákat szereltek fel. Az egy évszázaddal ezelõtt bevezetett slágercikkek, a gyógyteák sokasága ismét kapható a drogériában. Ezeket is szívesen vásárolják a törzsvevõk, miközben ismerkednek a divatos, exkluzív parfümökkel, s közben ki tudja, hányadszor gyönyörködnek a bolt páratlan berendezésében.