A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
Sport :: Humor 
 
the hungarian world connectio 
MAGAZIN
Beszélj magyarul
Cserkészvacsora
Sapientia Alapitvány
A lélek tápláléka
Drogéria az aranyméhkashoz
Miska János
[an error occurred while processing this directive]
 RÖVID HíREK
  Hírek röviden...

 ROVATOK
 Tudósítónk
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos

 SZABADIDŐ
 Könyvszemle
 Bridzs
 Sakk
 Kuriózum

 BONCOLÓ
 ahogy Ön gondolja...

 KRÓNIKA BUDAPEST
 A Krónika budapesti  tudósítói írták...

december 4.
 Miska János

Író, hungarológus, bibliográfus, könyvtáros, mûfordító, szerkesztõ.
a budapesti "Napút" címû folyóirat évkönyvébõl, amiben a hetven évüket betöltött magyar íróknak, mûvészeknek és politikusoknak adóznak.

1932. január 20-án született Nyírbélteken, közparaszti családban. Származástudata fontos szerepet játszik szépírói munkásságában. Wass Albert így ír ezzel kapcsolatban: "Elbeszéléseiben érezni lehet egy mélyebb dimenzió jelenlé-tét, az író lelki vívódásait. Nagy szerencse, hogy Miska János falusi gyerek, s józan földszagú mivoltából még a kanadai életforma sem tudja kiforgatni…" (Amerikai Magyar Szépmíves Czéh Évkönyve 1971). Az októberi forradalom leverése után Kanadában telepedett le, 1957-ben.
Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen (1953-1956), a hamiltoni McMaster egyetemen (1958-1961) és a torontói egyetemen (1961-1962) végezte, újságírás, történelem, filozófia és könyvtártudományi szakon. A Manitoba Egyetem mérnöki könyvtárának vezetõje (1962-1966). 1965-ben feleségül vette Maria von Brockhausent. 1966-ban kinevezték a Kanadai Földmûvelésügyi Minisztérium osztályvezetõ könyvtárosává. 1972-ben a minisztérium Alberta-tartományban lévõ könyvtárait igazgatta, Lethbridge-i székhellyel. Az itt alapított kutatóintézeti könyvtára ma is az ország egyik legmodernebb intézményei közé számít. 1983-tól az 1991-ben történt nyugalomba vonulásig könyvtárhálózati igazgató volt Ottawa-ban. Fontos szerepet játszott a kanadai tudományos és állami könyvtárak gépesítésében, s az információs forradalom kialakításában. A federális minisztériumi könyvtárak számára készített módszertani kézikönyve elsõnek egyesíti a hagyományos és az automatizált tehcnikai módszereket, s a könyvtárszakok javasolt könyv-listáján szerepel ma is.
Többszáz irodalmi mutanulmánya jelent meg magyar és angol nyelvû antológiákban, folyóiratokban és saját könyvgyûjteményeiben. Húsz könyv terjedelmû szak-. és irodalmi bibliográfiája látott napvilágot, olyan kiadók gondozásában, mint a Commonwealth Agricultural Bureaux (Anglia), az Illinois State University Press (USA), a University of Toronto Press, a University of Regina Press, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, és az Országos Széchenyi Könyvtár.
Jelentõs munkát végzett a kanadai magyarságismeret tanulmányozásában. Borbándi Gyula írja róla Emigráció és Magyarország (1996) címû munkájában: "Nincs a nyugati magyar irodalomnak olyan rendezett tárháza, mint a kanadai-magyar, köszönet Miska János munkásságának. Összeállításaiból képet nyerhetünk az angolul és franciául publikáló, fõleg fiatal, magyar származású szerzõk mûveirõl és a magyar képzõ- és zenemûvészetekrõl, valamint a tudósok munkásságáról…" Sokoldalú tevékenységeit ismerteti a Magyar Tudományos Akadémia évkönyve, az Új Magyar Irodalmi Lexikon, Az Emigráns Magyar Írók Lexikona, a Canadian Who's Who, a Canadian Encyclopedia, a Kortárs Irodalmi Lexikon, az Encyclopeadia Hungarica és a Képes Irodalmi Lexikon.
Pályája egész során megõrizte kapcsolatát a szépirodalommal. Egy bögre tej, (1966) c. kötetével kapcsolatban többek között ezt írja Bisztray György, Hungarian-Canadian Literature (1987) címû könyvében:
"Miska János az egyedüli magyar prózaíró, aki pozitív szellemben ír Kanadáról, s behatóan foglalkozik a kanadai magyarok témáival és beilleszkedésük számos problémájával. Elbeszéléseiben a gyermekkori emlékeket és a kanadai realitáson alapuló élettapasztalatait örökíti meg. Novelláit a különbözõ nézetek, az ellentétes emberi vonatkozások konfliktusára építi. Az emigráns élettel járó paradox viselkedésmód kerül kifejezése "A templomjáró krónikája", és a "Könyvesboltban" címû novelláiban. Legsikeresebb elbeszélése a "Hazajáró", melyben a torontoi Máriás Mihály megkövesedett kommunista érzelmû öreg-kanadás hazalátogat és csalódással tölti el az otthoni párt emberek lagymatagsága…."

Miska a Kanadai magyar Írók Szövetsége alapító elnöke (1967-1974), és örökös tiszteletbeli elnöke. Négykötetes bibliográfiája Canadian Studies on Hungarians címmel jelent meg, s 2500 annotációkkal ellátott citátumával úttöro referensz munkának számit a magyarságkutatás terén. 1969-tol számos elbeszélés- és tanulmánygyujteménye jelent meg, köztük az Egy bögre tej (1969) A magunk portáján, (1974), Kanadából szeretettel (1989) Literature of Hungarian Canadians (1991) Többnyire magunkról (1996), Lábunk nyomában (1997), Földiek között (1999), Jelenlétünk Kanadában (2001). Újabb elbeszéléseiben a memoárírás szubjektív elemeivel ábrázolja a hazai retroszpectív keretekbe foglalt élettapasztalatait ("Sztálinvárosban", "Gépellenõrök"). A befejezõben lévõ Így éltünk címû életregényében pedig a Kanadában letelepedett 56-os fiatalok beilleszkedését és életútját ábrázolja hiteles életerõvel. Szerkesztette a kanadai magyar írók antológiasorozatát (három kötet magyar nyelven, kettõ: The Sound of Time és Belessed Harbours, angol fordításban).

Munkásságáért számos kanadai állami stipendiumot (grant) kapott. Figyelmet érdemel az Erzsébet angol királynõ koronázási emlékérme (1976), az Alberta-Tartomány érdemrendje (1977), s a clevelandi Árpád Akadémia ezüst- és aranyérem elnevezésû kitüntetése. A kanadai nemzetiségi irodalmak nagy bibliográfiája összeállítására (Ethnic and Native Canadian Liereture: A Bibliography, mely a Torontoi Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg 1990-ben) 75000 dollár állami stipendiumot kapott. Nyugdíjas éveiben a vancouveri Tárogtó címû lapot szerkesztette (1994-1999). Több kanadai magyar nyelvû verses és szépprózai összeállítást (Csiger József, Dancs Rózsa, Pintér László), valamint antológiát lektorált (Nyugaton is felkel a nap), s azok az õ bevezetõivel jelentek meg. Hogy Kanadában elismerten is virágkorát éli a magyar irodalom és hungarológia, abban Miska János nagy szerepet játszott négy évtizeden át. Máriával Vitoriában él, több magyar nyelvû lap (Tárogató, Szigeti Magyarság, Magyar Krónika, Pythagoras Füzetek) munkatársa, s Így élünk címû, korrajznak tervezett vallomásain dolgozik.
Victoria, 2001. szeptember 9.
Munkatársunknak, nagyon sok boldogságot kívánunk közelgõ születésnapja alkalmából, sok sikert, és jó egészséget.

 

 
 Magyarország olimpiát szeretne rendezni 2012-ben

Magyarország olimpiát szeretne rendezni 2012-ben -- jelentette ki Orbán Viktor kormányfõ Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének Lausanne-ban.

A magyar miniszterelnök Samaranch meghívására érkezett a NOB székhelyére. Délutáni találkozójukon -- a sajtó elõtt tett nyilatkozata szerint -- arról biztosította Orbán Viktort, hogy a NOB kész megadni minden tájékoztatást és segítséget az olimpiai pályázathoz és a rendezéshez. A megbeszélésen részt vett Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, aki elmondta: a hivatalos pályázatot várhatóan 2004-ben kell beadni, a NOB 2005-ben dönt az elfogadásáról.

Megerõsítette, hogy amennyiben Magyarország nem nyeri el a 2012-es olimpia rendezési jogát, a kandidálás tanulságait 2016-os pályázatához használja fel. Schmitt Pál NOB-elnökjelöltségével kapcsolatban Samaranch leszögezte, hogy mind az öt pályázónak azonosak az esélyei.

 


ennyi
Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt