Február 25: a kommunisták
áldozatainak napja
Bencsics Klára
március 2.
"Ma kín sajog, fénytelen pince lett
Penészes fekhelyed, húsodba vág
A kurta-vas….de szétroncsolt kezed
Teleírja börtönöd falát.
Földig lerombolt kápolnánk alatt,
Ma Európát õrzik e falak.
/Tollas Tibor: A kolostor helyén
Váci börtön, l953.
Az Országgyûlés 2000 júniusában
döntött arról, hogy minden évben február
25-én tartsák meg a kommunista diktatúra
áldozatainak emléknapját Magyarországon.
A fenti dátum egy történelmi esemény
évfordulójára esik: l947 február
25- én Kovács Bélát, a Kisgazdapárt
fõtitkárát és parlamenti képviselõt
- Vorosilov marsall utasítására az utcán
KGB "szovjetellenes" magatartás címen
elfogták és a Szovjetunióba hurcolták.
Ezzel a törvénytelen cselekedettel indult el a
rémuralom Magyarországon .
Az idei emléknapon megemlékezések voltak:
Békéscsabán, Szegeden, Székesfehérváron,
Recsken a recski rabok filmjét vetítették.
A Gulág alapítvány a Szovjetunió
kényszermunkatáboraiban elpusztult áldozatairól
emlékezett meg. A Kulák-Golgota filmet vetítették,
és több budapesti megemlékezés történt.
A FIDESZ elnöke: Pokorni Zoltán arra mutatott
rá, hogy az ellenzék a Terror Házát
"gyûlölet kampány kezdeményezésnek"
veszi, holott, attól az embertõl kell bocsánatot
kérni, akit kitelepítettek, akit bezártak,
akit megkínoztak és akinek férjét,
feleségét elvitték!
Fehérváry István New Mexicóban,
l978-ban kiadott könyve: "Börtönvilág
Magyarországon 1945-l956" és az l985-ben
megjelent " Szovjetvilág Magyarországon
l945-l956" , részletes és megrendítõ
képet mutat be ebben idõben letartoztatott és
elitélt honfitársainkról. A szerzõ
szintén l5 éves kényszermunkára
volt ítélve. Könyveiben szereplõ
adatok hiányosak, az elitéltek száma
sokkal magasabb és talán soha nem lesz teljes.
Azok sincsenek feltüntetve, akik nyomtalanul eltûntek
tárgyalás nélkül az ÁVH pincéiben.
Néhány számadat a Börtönvilágból:
"Az egész országra kiterjedõ és
11 éven keresztül tartó hosszú harc
alatt több mint FÉLMILLIÓ magyart tartoztattak
le és ítéltek el Rákosiék
hóhérai. S TIZENÖTEZER halott (kivégzett)
fénylõ nevét õrzik a magyar történelem
eme sötét korszakának megírandó
lapjai." -A Szovjetvilág Magyarországon
címû könyvében így ír:
"Nem valószínû, hogy valaha is kitudódik,
hogy hány ezer magyar állampolgárt ítéltek
el szovjet bíróságok, hány ezer
töltött több esztendõt szovjet munkatáborokban,
hány ezren pusztultak el embertelen viszonyok következtében.
Az életben maradottak becslése szerint ez a
szám l0-25 ezer között mozog."
Természetesen l956 után újabb áldozatokról
beszél a történelmi jegyzet: "A szabadságharc
alatt közel húszezer sebesült, több
mint két és félezer ember halt meg. A
szovjet hatóságok november elsõ napjaiban
közel ötezer fõt elfogtak, akik közül
a KGB 860-at -köztük kiskorúakat- Szovjet
területre hurcoltak. A sortüzeknek 450 esett áldozatul.
A szovjet tanácsára 15 ezer embert elítéltek
és 229-et kivégeztek." (Magyar Nemzet Online
2002, febr. 24.)
Magyarország vesztességéhez tartozik
még a forradalom után elmenekült 200 ezer
ember, akiknek gyermekei és unokái már
nem számítanak magyarnak !!!
Ha arra gondolunk, hogy mind eme veszteség az úgynevezett
"béke idõben" történt,
bizony elmondhatjuk, hogy mi magyarok igazán megszenvedtünk.
Nincs olyan család, nincs olyan akinek nem lett volna
valakije bezárva, elhurcolva vagy emigrálva!
Remélem, hogy mi hazán kívül élõ
magyarok is magunkévá tesszük ezt az emléknapot.
Halálosan
Harcos László
A cella mélyén minden csendes
A holdsugár szinte megremeg.
Földön elnyúlva, meggyötörten
Fekszenek fáradt emberek.
Egy halálos halkan sóhajt.
Bajtársa fájón felzokog.
A város felett ördögi fénnyel
Ragyognak bûnös csillagok.
Alszik a börtön, utcák, terek, házak.
Alszanak már az emberek.
A hóhér nem alszik. S fenn az égben
Isten szemébol fájó könny pereg.
Kivégezték l954 január l4-én