A Márciusi Ifjak
Bencsics Klára

március 15.

"Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsõk, kik
Tenni mertünk a honért!"

Petõfi Sándor, Pest 1848

A világ magyarsága több mint 150 éve ünnepli meg március l5-én az l848-l849-es szabadságharc emlékét. Olyan régre emlékezem vissza, mint elsõ elemista koromra, mikor magyar ruhában szavaltam a "Talpra Magyart". Az emigrációban 45 éve a nemzeti ünnepélyre mindig elmegyek. Nekünk ez az ünnepély már megszokottá, szinte sablonossá vált az évek folyamán.
Ahogy múlik az idõ, tágul olvasmányain és tapasztalatain keresztül az ember látóköre.
Nemrég, II. Rákóczi Ferenc életét olvastam (Köpeczi Béla- R.Várkonyi) és elgondolkoztam a magyar történelmen, fõleg a Rákóczi által vezetett szabadságharcon (l703-l711). A történelem valóban megismétli önmagát. A magyar szabadságharcok eredete, oka és kimenetele nagyon hasonló!
II. Rákóczi Ferenc l676 március 27-én született a borsi kastélyban, meghalt l735-ben számkivetésben Rodostóban, Törökországban. A Habsburg császárság ellen harcolt, hogy Magyarországot felszabadítsa az elnyomás, kizsákmányolás rabságából. Hûséges harcosai a népbõl származó kurucok voltak. Rákóczi szabadságharca közel 300 évvel ezelõtt történt. Az akkori szabadságharc elvesztése árulásnak köszönhetõ.
Kossuth Lajos nevéhez fûzõdik az l849-es szabadságharc, melynek kezdete, célja, és kimenetele feltûnõen hasonlít a fenti szabadságharchoz.
Úgy tûnik, hogy a magyar történelem utolsó 300 évében, minden száz évben volt egy szabadságharc: a XVIII. században Rákóczié, a XIX. században a 1848-as szabadságharc és a XX. században az l956-os, amit sokan átéltünk.
A szabadságharcok közül az elsõ kettõ a Habsburg uralkodóház hatalma ellen irányult, az utolsó pedig a Szovjet diktatúra megdöntésére.
Háromszáz év ide, vagy oda, ha a fent említett szabadságharcokat megvizsgáljuk, rájövünk arra, hogy a három között nincs sok különbség. Tudva, hogy milyen korban zajlott le, megdöbbentõ a hasonlóság.
Mind a három szabadságharcot a magyar nép és ifjúsága kezdeményezte. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát a jobbágyság kurucai, Kossuthét a márciusi ifjak, l956-ost a pesti srácok!
A szabadságharcok végsõ kimenetelének hasonlósága is döbbenetes: Rákóczi szabadságharca elvesztését olyan árulónak, mint gróf Károlyi tudható be, Kossuth Lajos szabadságharcának elvesztéséért sokan, történelmi tények alapján, Görgey tábornokot okolják, az l956-os szabadságharcé pedig Kádár János árulásához vezethetõ vissza.
A szabadságharcok vezetõi is hasonló sorsra kerültek: Rákóczi Ferenc számûzetésben Törökországban, Rodostóban fejezte be életét, Kossuth Lajos Olaszországban Torinóban, az 56-osok a bitófán és az emigrációban.
A szabadságharcok folytonosságát is érdemes megfigyelni: Az l848-49-es forradalom és szabadságharc költõit Rákóczi szabadságharca ihlette és inspirálta: korábban Kölcsey Ferenc, majd Vörösmarty és Arany János emelik a nemzet tudatába. Petõfi Sándor l848-ban , Rákóczit a szabadságharc nagy elõdjének ismeri fel és szép versében a "Rákóczi" címû költeményében fejezi ezt ki:

"Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fénylõ csillagunk,
Óh, Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk."

II. Rákóczi Ferenc a kor zeneszerzõit is megihlette: Erkelt, Berliozt, Liszt Ferencet, kinek Rákóczi indúlója hatalmas lelkesedést váltott ki a pest-budai közönségbõl az l848-as szabadságharc kezdetén.
A folytonosság nem szûnt meg: az l956-os szabadságharcot l848 szelleme inspirálta és annak költõi ihlették meg! Hiszen október 23-án a Petõfi szobornál, Sinkovits Imre szavalta a "Nemzeti Dal"-t és a Bem szobornál, Bessenyei Ferenc a "Szózatot"!
És a pontok? 1848 március l5-én a Nemzeti Múzeum lépcsõjén mondták el a l2 pontot, l956 október 23-án, a Múzeum körút fáira ragasztották l4 pontban a magyar nép követelményeit.
Befejezõ gondolatként csak annyit, hogy 300 év távlatából nézve a fent említett szabadságharcokért, a nép és annak ifjúsága adta szellemi erejét és életét, melynek dicsõségét senki nem veheti el!
Erre emlékezzünk az idei márciusi ünnepélyen és hajtsunk fejet a hõsi kurucok, márciusi ifjak és pesti srácok elõtt!